2011. évi SZJA bevallás

Bár még csak április eleje van, úgy gondolom időszerű szót ejteni a 2011. évre beadandó SZJA bevallásról.

A bevallás beadásának határideje: 2012. május 20.

Módja:

• ügyfélkapun keresztül, elektronikusan (ÁNYK programban kitöltött nyomtatványon)
• ÁNYK (bevallás kitöltő program) program által elkészítve, papír alapon (itt a programba beépített ellenőrzés segíti a pontos kitöltést)
• a NAV által küldött nyomtatványon, kézzel kitöltve (megjegyzem, hogy ennél a legnagyobb a hibázásra a lehetőség)

Milyen papírokra lesz szükség?

• A munkáltató által január 31-ig átadott 11M30-as nyomtatvány
• Kifizető igazolása a 2011-ben kifizetett jövedelmekről (szintén a 11M30-as nyomtatványon történik általában, de sima igazolás is megfelelő, ami tartalmazza a bevallás kitöltéséhez szükséges adatokat)
• Önkéntes pénztártól (egészség vagy nyugdíj) kapott igazolás az kedvezmény igénybe vételéhez
• A pénzintézet, pénzügyi szolgáltató igazolása az értékpapír ügyletekkel kapcsolatosan elért árfolyam nyereségről, veszteségről.
• Ingatlan értékesítés esetében (amennyiben 5 éven belül vásárolt ingatlanról van szó) az ingatlan adás-vételi szerződésekre (vételi és eladási egyaránt)
• Ingó értékesítés esetén szintén az adásvételi szerződésekre van szükség, amennyiben az ingó értékesítés „üzletszerűen” (itt nem az SZJA törvény meghatározását értem, hanem a volumenre próbáltam rávilágítani, pl. kereskedő portálokon történő adás-vétel, ezeknek az ellenőrzésére tudomásom szerint a NAV is egyre nagyobb hangsúlyt szándékozik fektetni) történik, célszerű nyilvántartás vezetése a jövedelem megállapításához.

A fenti felsorolás a leggyakrabban előforduló eseményeket tartalmazza.

A bevallás összeállítása:

Amennyiben csak munkaviszonyból származó jövedelme van, akkor az igazolásban szereplő adatokat be kell írni a bevallás megfelelő soraiba (ez általában az igazoláson is szerepel). (1 sor)

2011-ben a jövedelmeket „szuperbruttósítani” kellett, így a bevallásban két oszlop szerepel. Az elsőbe kell beírni a ténylegesen kapott jövedelmet (a oszlop). Az ÁNYK program a szuperbruttósított összeget, az adóalapot, már számolva írja be a megfelelő oszlopba. (d oszlop)

A kifizetőtől kapott jövedelem bevallásánál is hasonlóképpen kell eljárni. Ezek a jövedelmek általában önálló tevékenységből származó jövedelmek (7. sor). Ezeknél figyelembe vehető költség hányad, erről a kifizetőnek nyilatkozni kellett, a jövedelem kifizetése előtt. Ennél a jövedelemnél, a figyelembe vett költségeket is szerepeltetni kell a bevallásban (c. oszlop).

Ha Ön jogosult családi kedvezmény igénybevételére, annak az összegét a 16. sorban kell szerepeltetni. Ebben az esetben a 03-as lapon fel kell sorolni azoknak az eltartottaknak az adatait, akikre való tekintettel az adókedvezményt igénybe veszik.

Ezt követően az igénybe vehető adójóváírás összegét kell megállapítani. Nincs más teendő, mint a 24. sorba be kell írni a jogosultsági hónapok számát (a munkaviszonyban töltött hónapok száma). Az ÁNYK ebben az esetben kiszámítja a figyelembe vehető adójóváírás összegét, mivel ez 2011-ben jövedelem korláthoz kötött kedvezmény volt.

Az 55-58-as sorokba kell feltüntetni az igazolások alapján, a munkáltató, a kifizetők vagy az adózó által levont, befizetett SZJA összegét.

A program a számított adóból levonva a befizetett, levont összegeket megállapítja a még fizetendő vagy a visszaigényelhető SZJA összegét. (69-70. sor)

A 02-es lapon az önkéntes pénztártól kapott igazoláson szereplő összeg 20%-a írható be kedvezményként. Itt fel kell tüntetni annak az önkéntes pénztárnak az adószámát, ahová a kedvezmény összegét szeretnénk kérni. Ezt az összeget (amennyiben van annyi összevont adóalapot terhelő SZJA – 26. sor), a NAV át fogja utalni a pénztár számlájára és ezt jóváírják a saját folyószámlánkon.

A 04-es lap szolgál az elkülönülten adózó jövedelmek bevallására.

A 161-es sor szolgál az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem levezetésére. A lakáscélú ingatlan értékesítéséből akkor nem keletkezik jövedelme, ha azt 2006-ban vagy azt megelőzően vásárolta (egyéb ingatlannál, az 1996-ban vagy az előtt szerzett ingatlan értékesítése adómentes).

Az eladásból származó bevétel összegéből le lehet vonni a törvény által elfogadott költségek számlával igazolt összegét (pl. a vételi árat, a szerzéssel kapcsolatos kiadásokat-ügyvéd, illeték), az értéknövelő beruházások költségét (az ingatlan szokásos piaci értékét növelő beruházás tekinthető ilyennek), az értékesítéshez kapcsolódó költségeket (hirdetési ktg, ügyvédi ktg).

Amennyiben a bevétel és a költségek különbözete pozitív, úgy az értékesítésből jövedelmünk keletkezett. A jövedelem a szerzés évétől függően meghatározott %-kal számítandó. Minél régebben vettük az ingatlant annál kisebb %-kal, végül ha 2006-ban vettük akkor 0%-kal kell a jövedelmet figyelembe venni. Ennek a jövedelemnek az adója 2011-ben 16%.

A 163-as sor az a nem „üzletszerű” ingó dolgok értékesítéséből származó jövedelem megállapítására és az adójának a bevallására szolgál.

Akkor üzletszerű az ingó értékesítés, ha az adóalany bejelentkezett az ÁFA hatálya alá és a beszerzéshez kapcsolódó ÁFA levonására jogosult.

Az ingó értékesítésnél szintén meg kell állapítani az eladásból származó jövedelmet. A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az ingó dolog eladásából származó bevételből le kell vonni a megszerzésére fordított összeget (ezeket bizonylattal igazolni kell tudni), amennyiben ezt nem lehet megállapítani, úgy a jövedelem a bevétel 25%-a lesz. A b. oszlopban a bevétel összegét, a c. oszlopban a költség összegét, a d. oszlopban a jövedelem összegét kell feltüntetni. Az ingó értékesítéséből származó jövedelem 2011-ben 16%-kal adózik.

Ha az értékesítésből származó jövedelem nem éri el a 200.000.- Forintot, akkor ezt a bevallásban nem kell szerepeltetni, mivel az erre jutó adó összegét nem kell megfizetni.

Ha a jövedelem meghaladja a 200.000.- Forintot, akkor is csak az e fölötti jövedelemre jutó adó összegét kell bevallani és megfizetni.

Például ha a jövedelem összege 300.000.- Forint, akkor ennek az adója 48.000.- Forint, de ezt csökkenteni kell a 200.000.- Forintra jutó adó összegével (32.000.- Forint), így a bevallandó és a befizetendő adó összege: 16.000.- Forint lesz.

A fentiekben a leggyakrabban előforduló eseteket igyekeztem áttekinteni, a teljesség igénye nélkül. Természetesen akadnak kacifántosabb esetek is, melyek egyedi elbírálást igényelnek, ilyen esetekben is segítséget tudunk adni a bevallás elkészítéséhez.

Amennyiben úgy gondolja, hogy szakemberre bízná az adóbevallását, abban is állunk rendelkezésére

További információt az info@szuperkonyveles.hu e-mail címünkre eljutatott üzenet segítségével kérhet

További szép napot és eredményes működést kívánok!

                                                                                             Lambert Zsuzsanna