A bankok tiltakoznak az ingyenes készpénzfelvételi limit emelése ellen

A Magyar Bankszövetség határozottan elutasítja a kormány legújabb javaslatát, amely az ingyenes készpénzfelvételi limit emelését célozza. A szakmai szervezet szerint a tervezett intézkedés nemhogy nem szolgálja a lakosság érdekeit, hanem több kárt okoz a társadalomnak és a gazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz.

„A Magyar Bankszövetség határozottan ellenzi az ingyenes ATM készpénzfelvételi limit emelését, mivel lényegesen több kárt okoz a társadalomnak és a gazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz az államnak.”

Rejtett költségek a háttérben

A Parlament elé kerülő törvényjavaslat látszólag a lakosság terheit enyhítené, valójában azonban jelentős közvetett költségeket okozna. A Bankszövetség szerint addig, amíg fennáll a 0,9%-os tranzakciós illeték, minden készpénzfelvétel után a bankoknak adót kell fizetniük – még az ingyenes készpénzfelvételek után is.

„Fontos kiemelni, hogy a banki ügyfelek számára ingyenes készpénzfelvétel után a bankoknak ezt az adót ugyanúgy be kell fizetniük, mint a limit feletti készpénzfelvételek után.”

Ez azt jelenti, hogy a tényleges költséget végső soron a bankrendszer és az ügyfelek állják, még azok is, akik egyáltalán nem használnak készpénzt.

A digitalizációval megy szembe a javaslat

A Bankszövetség szerint az intézkedés ellentétes a pénzforgalom digitalizálásának irányával, amely világszerte, és Magyarországon is, jelentős előrelépéseket hozott. A digitális fizetési rendszerek, mint az azonnali átutalás, a Qvik, vagy az érintéses fizetések elterjedése mind előremutató fejlesztések voltak, amelyek modernizálták a gazdaságot.

„A pénzforgalom digitalizálása megállíthatatlan világtrend, amiben Magyarország több tekintetben is élen jár.”

Ezzel szemben a készpénzhasználat ösztönzése visszalépés lenne, és akár rontaná is az ország nemzetközi pénzmosás-megelőzési megítélését.

A készpénzhasználat drága és kockázatos

A készpénzforgalom évente mintegy 400 milliárd forint társadalmi költséget jelent Magyarországon. Ez nemcsak gazdasági, hanem biztonsági kockázatokat is magában hordoz, hiszen a fekete- és szürkegazdaság, valamint a pénzmosás elsősorban készpénzre épül.

A Bankszövetség figyelmeztet: az ingyenes limit emelése ezeknek a káros jelenségeknek kedvezne, és visszavetné a digitalizáció eredményeit.

„A fekete- és szürkegazdaság és a pénzmosás is készpénz-alapúak, a most tervezett intézkedés kedvez ezeknek a társadalmilag nagyon káros jelenségeknek.”

Alternatív javaslat: a tranzakciós illeték csökkentése

A Bankszövetség nem az ügyfelek érdekei ellen lép fel – épp ellenkezőleg. Szerintük a lakosság és a vállalkozások számára valódi segítséget a tranzakciós illeték csökkentése jelentene, mivel ez minden pénzmozgás költségét mérsékelné, és a digitalizációt is támogatná.

„A Magyar Bankszövetség a havi díjmentes ATM-használati limit emelése helyett a tranzakciós illeték csökkentését javasolja, amely lényegesen kedvezőbb hatást gyakorolna a lakosság és a vállalatok/intézmények költségeire.”

A Magyar Bankszövetség szerint az ingyenes készpénzfelvételi limit emelése rövid távon népszerű, hosszú távon azonban a gazdaság és a banki ügyfelek számára is hátrányos lépés lenne.
A szakmai szervezet arra figyelmeztet, hogy a modern, digitális pénzforgalom az ország versenyképességének kulcsa – nem pedig a készpénzhasználat ösztönzése.

A Miért tiltakoznak a bankok az ingyenes készpénzfelvétel ellen? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az orosz árnyékflotta titkait leleplező újságírók kapták az Európai Parlament rangos díját

Az idei Daphne Caruana Galizia-díjat a Follow the Money oknyomozó újságírói platform vehette át Strasbourgban. A díjjal azt a tényfeltáró munkát ismerték el, amely feltárta, hogyan játsszák ki az orosz kőolaj-kereskedelemre vonatkozó szankciókat, és milyen rejtett pénzügyi hálózatok segítik mindezt.

A Follow the Money projektben több európai szerkesztőség – köztük belga, brit, német, olasz, norvég, görög és dán médiumok – dolgoztak együtt. A kutatás rámutatott: nyugati hajótulajdonosok több mint 6 milliárd dollárt kerestek azzal, hogy 230 elöregedett tartályhajót adtak el Oroszország árnyékflottájának.

Szankciók kijátszása és rejtett céghálók – az orosz árnyékflotta sötét háttere

A több hónapos tényfeltárás során az újságírók a hagyományos oknyomozó eszközöket adatbányászattal és műholdas megfigyeléssel kombinálták. Így sikerült feltárniuk a hajózási mintázatokat, a fedőcégek bonyolult hálózatát és a környezetvédelmi kockázatokat is.

Az oknyomozók interjúkat készítettek a hajók legénységével, akik gyakran embertelen körülmények között dolgoztak, így az ügy emberi oldala is napvilágra került.

A vizsgálat feltárta: Európa-szerte több ügynökség vett részt az orosz árnyékflottához tartozó legénységek toborzásában. Nyolc ilyen szervezetet az unió területén, további húszat Ukrajnában azonosítottak. A nyomozás 60 hajó legénységének esetében európai céghátteret is kimutatott – vagyis közönséges európai vállalkozások is részt vettek az orosz hadigazdálkodás támogatásában.

Európa kiáll az igazságért és a sajtószabadságért

Az Európai Parlament strasbourgi díjátadóján Roberta Metsola, a Parlament elnöke, Pina Picierno alelnök és a független zsűri tagjai is jelen voltak.

A díjátadón Roberta Metsola így fogalmazott:

„A Daphne Caruana Galizia-díj a szabad sajtó, a demokrácia és a béke közötti elválaszthatatlan kapocsról tanúskodik. Egy olyan időszakban, amikor az autoriter rezsimek elhallgattatnák az igazságot és eltorzítanák a valóságot, Európa egységesen kiáll a korrupciót leleplező újságírókért, és mindazok mellett, akik nem hajlandók elhallgatni.”

A díjra 2025. május és július között több száz pályázat érkezett a 27 uniós tagállamból, a 316 beadvány közül végül a zsűri a tíz legjobb közül választotta ki a győztest.

A díj jelentősége és öröksége

A Daphne Caruana Galizia-díj a máltai újságíró és blogger emlékét őrzi, akit 2017-ben merényletben öltek meg. A díj célja, hogy minden évben elismerje azokat az újságírókat, akik munkájukkal az európai alapértékeket – a demokráciát, szabadságot, emberi méltóságot és jogállamiságot – védik és képviselik.

A díjra bármely hivatásos újságíró vagy szerkesztőség pályázhat, ha a 27 uniós tagállam egyikében megjelent oknyomozó anyagot nyújt be. Az elismeréssel járó 20 ezer eurós pénzdíj nemcsak az újságírók bátorságát, hanem az európai demokrácia alapját jelentő sajtószabadság fontosságát is szimbolizálja.

Az idei győztes munka – a Follow the Money koordinálásával és 13 szerkesztőség közreműködésével – új mércét állított az európai tényfeltáró újságírásban.

Korábbi évek díjazottjai

2021 – A Forbidden Stories által koordinált „Pegasus projekt”

2022 – Clément Di Roma és Carol Valade „Orosz befolyás a Közép-afrikai Köztársaságban” című dokumentumfilmje (ARTE/France24/Le Monde)

2023 – A Pílosz partjainál történt hajótöréssel kapcsolatos közös oknyomozás (a Solomon ügynökség, a Forensis, az StrgF/ARD és a The Guardian együttműködése nyomán)

2024 – Kísérő nélküli menekült gyermekek eltűnését feltáró oknyomozó projekt (Lost in Europe)

Ki volt Daphne Caruana Galizia?

A máltai újságírónő, blogger, korrupcióellenes aktivista főként korrupciós ügyekről, pénzmosásról, szervezett bűnözésről, a máltai állampolgársági papírok adásvételéről és a kormány Panama-iratokban való érintettségéről tudósította a nyilvánosságot. Folyamatos zaklatásnak volt kitéve, többen megfenyegették, mígnem 2017. október 16-án egy autóba rejtett pokolgép oltotta ki az életét. A máltai hatóságok tétlensége és félresiklott nyomozása óriási felháborodást keltett, és végül Joseph Muscat miniszterelnök lemondásához vezetett. A súlyos mulasztások miatt a Parlament 2019 decemberében felkérte az Európai Bizottságot, hogy saját hatáskörében tegyen lépéseket.

A Az év legveszélyesebb újságírói nyomozása: az orosz árnyékflotta története bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egy nyírségi dohánybirodalom vége: a NAV lecsapott

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói és a Bevetési Igazgatóság pénzügyőrei összehangolt akcióban számoltak fel egy hatalmas illegális dohányfeldolgozó és cigarettakereskedelmi hálózatot a Nyírségben. A bűnbanda több tonnányi dohányt juttatott a feketepiacra, amiből milliós nagyságrendű cigarettát állíthattak volna elő.

Hogyan működött a hálózat?

A középpontban egy testvérpár állt, akik adózatlan fogyasztási dohány és cigaretta kereskedelméből próbáltak meggazdagodni. A fivérek szoros kapcsolatban álltak a dohány alapanyagát beszerző és feldolgozó „vállalkozókkal”, és közösen szervezték az illegális üzletet. A bevételeik jelentősek voltak, hiszen adózatlan termékeket árusítottak, amelyek jóval olcsóbban kerültek a feketepiacra.

A felgöngyölítés menete

A NAV szakemberei hónapokon keresztül figyelték a testvérpárt. A nyomozás során több tucatnyi rajtaütést hajtottak végre, és bírói engedéllyel leplezett eszközöket is bevetettek. Így sikerült feltárni a teljes hálózat működését, és bizonyítékot szerezni a szervezett bűnözői tevékenységre.

Megdöbbentő mennyiség és óriási kár

A nyomozás feltárta, hogy a banda összesen 8,7 tonna fogyasztási dohányt állított elő és értékesített. Ez a mennyiség mintegy 10 millió szál cigaretta megtöltésére lett volna elegendő. A tevékenység következtében több mint 430 millió forint kár érte a magyar költségvetést.

A testvérpár ezen felül további 23 ezer doboz cigarettát is forgalomba hozott, amelynek piaci értéke meghaladta a 700 millió forintot.

A nagy akció és az elfogások

A bűnszövetség felszámolása félszáz pénzügyőr részvételével történt. Az összehangolt akció során hét embert állítottak elő, akiket különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és pénzmosással gyanúsítottak meg.

A gyanúsítottak közül öt személyt őrizetbe vettek, és a bíróság döntése alapján előzetes letartóztatásba kerültek. Amennyiben bűnösségük bebizonyosodik, akár tíz év szabadságvesztésre is ítélhetik őket.

Dohánybirodalom a feketepiacon – de csak rövid ideig

A testvérpár és társai gyors meggazdagodásra számítottak, de az adóhatóság kitartó munkájának köszönhetően rövid időn belül véget ért a „birodalmuk”. Az ügy jól mutatja, hogy a NAV folyamatosan figyeli az adóelkerülés és a feketekereskedelem minden formáját, és összehangolt akciókkal lép fel a szervezett bűnözés ellen. – áll a NAV közleményében.

A Egy testvérpár nagy dobása: illegális dohányüzlet, ami 10 év börtönnel végződhet bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A GALI FŰSZER Kft. sikeresen megvalósította a Széchenyi Terv program keretében, a Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása programban telephelyének energetikai fejlesztését. A fejlesztés eredményeképpen egy 53,76 kWp teljesítményű napelemes rendszer került beüzemelésre. A projekt teljes költsége 12,60 millió Ft, amelyből 6,93 millió Ft vissza nem térítendő támogatással valósult meg. A projekt átadásának dátuma: 2021.05.31. napja. 

A projekt alapadatai:

• Kedvezményezett neve: GALI FŰSZER Kft
• Projekt azonosító: GINOP-4.1.4-19-2019-00451
• A projekt megvalósulásának helyszíne:4030 Debrecen, Ribizli utca 34.
• A szerződött támogatás: 6,93 millió Ft
• Támogatás mértéke: 55%
• A projekt költségvetése: 12,60 millió Ft
• Projekt tényleges megkezdése: 2020.06.01.
• Projekt tényleges befejezése: 2021.05.31.

 

A GALI FŰSZER Kft. tulajdonosa, Gali Ferenc 1989-ben kezdte meg tevékenységét kereskedő egyéni vállalkozóként, majd vállalkozásunk 2004-ben Kft-vé alakult. Cégünk folyamatosan bővül, jelenleg 4 élelmiszerboltot tartunk fent. A projekt megvalósítási helyszíne 2008-ban került a cég tulajdonába és azóta is élelmiszerboltként üzemel..

Cégünk dinamikusan fejlődik, ezért vált szükségessé az energetikai fejlesztése, hogy az üzletek üzemeltetéséhez szükséges villamosenergia felhasználásunkat minél nagyobb arányban megújuló energia által megtermelt villamos energiával váltsuk ki.

A projekt keretében beszerelésre és beüzemelésre került egy 53,76 kWp napelemes rendszer, 1 db inverterrel és 168 db Canadian Solar 320W  típusú napelem panellel.

A projekt hozzájárul hosszú távú fejlődésünkhöz, munkahelyeink megtartásához, bővítéséhez. A projekt célja, hogy a piaci igényekhez igazodva tovább emeljük szolgáltatásaink minőségét, ezáltal erősítve gazdasági pozíciónkat. A fejlesztésnek köszönhetően megtarthatjuk jelenlegi ügyfeleinket, illetve jelentős mértékben bővíthetjük ügyfélkörünket.

A Sikeresen megvalósult a Napelemes rendszer telepítése a GALI FŰSZER Kft. debreceni telephelyén bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Európa lassan búcsút int a földgáznak – egy korszak vége az energiarendszerben

A földgáz fénykorától a hanyatlásig

A földgáz az 1960-as évektől egészen 2010-ig töretlenül emelkedő pályát futott be Európában. A háztartásokban tisztább és kényelmesebb alternatívát nyújtott a szénnel szemben, az iparban és az energiatermelésben pedig gazdaságos megoldásnak számított. A 2000-es évek közepén még mindenki további növekedést várt: új LNG-terminálok épültek, Magyarországon pedig a gönyűi gázerőművet is átadták.

A fordulat azonban váratlanul érkezett. 2014-re az uniós gázfogyasztás 25 százalékkal esett vissza, miközben a világ más részein nőtt a kereslet. Az elemzők sokáig gazdasági és klímapolitikai okokkal magyarázták a folyamatot, de a legfőbb tényező az volt, hogy az Európai Unióban csökkent az egy főre jutó energiafelhasználás. A fejlett, jóléti társadalmakban egyszerűen kevesebb energiát kezdtek használni az emberek.

A „sötét korszak”: bőséges kínálat, gyenge kereslet

A kínálati oldalon nem volt gond: Amerikában berobbant a palagáztermelés, Oroszország stabilan szállított, a gázárak pedig alacsony szinten mozogtak. Mégis, Európában nem nőtt a kereslet. Ezért nevezték a szakértők a 2010-es évek második felét a földgáz „sötét korának”: hiába volt olcsó és bőséges a kínálat, a kontinens energiarendszerében egyre kisebb lett a szerepe.

Klímapolitika: a végső szög a koporsóban

A 2020-as évekre a klímapolitika vált a földgáz legnagyobb ellenségévé. Az EU „Fit for 55” programja és az 50 euró/tonna fölé emelkedő karbonárak először a szénerőműveket tették tönkre, de a gáz hosszú távú jövőjét is megpecsételték.

A villamosenergia-termelésben a földgáz ma már szinte csak tartalékforrásként maradhat fenn, például amikor szélcsendben és borús időben a megújulók nem fedezik a fogyasztói igényeket. Az iparban viszont komoly versenyhátrányt okoz: míg Európában magas árak és emissziós díjak terhelik, addig az Egyesült Államokban vagy Oroszországban töredékéért érhető el. Ezért a földgázigényes iparágak – mint a műtrágyagyártás, vegyipar, üveggyártás vagy kohászat – egyre inkább kiszorulnak a kontinensről. Egyedül a háztartási fogyasztás tartja magát, de várhatóan ott is érvényesül majd a klímapolitikai szigor.

A háború és a végső szakítás

A 2022-ben kirobbant orosz–ukrán háború, valamint az orosz gázbojkott sokkszerűen rázta meg Európát. Az árak a tíz–tizenötszörösükre ugrottak, a kontinens pedig évtizedek után végleg levált az orosz gázról.

Ez a válság nemcsak az energiaellátás biztonságát írta át, hanem megerősítette a már korábban megindult folyamatot: Európában a földgáz többé nem a jövő energiahordozója, csupán átmeneti tartalék. – áll a Másfélfok közleményében.

A Vége a földgáz korának Európában – soha nem lesz már, mint régen bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Titan-Metal Kftt. sikeresen megvalósította a Széchenyi Terv program keretében, a Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása programban telephelyének energetikai fejlesztését. A fejlesztés eredményeképpen egy 42 kWp teljesítményű napelemes rendszer került beüzemelésre. A projekt teljes költsége 10,18 millió Ft, amelyből 5,60 millió Ft vissza nem térítendő támogatással valósult meg. A projekt átadásának dátuma: 2021.11.25. napja.

A projekt alapadatai:

• Kedvezményezett neve: Titan-Metal  Kft.
• Projekt azonosító: GINOP-4.1.4-19-2020-03350
• A projekt megvalósulásának helyszíne:6347 Érsekcsanád, Hrsz 0229/9
• A szerződött támogatás: 5,60 millió Ft
• Támogatás mértéke: 55%
• A projekt költségvetése: 10,18 millió Ft
• Projekt tényleges megkezdése: 2021.03.01.
• Projekt tényleges befejezése: 2021.11.25.

 

Vállalkozásunk, az érsekcsanádi  Titan-Metal  Kft. fémmegmunkálással foglalkozó sikeres vállalkozás, már 20 év tapasztalattal (Németországban, Ausztriában és itthon egyaránt). Cégünk egyedi termékeket készít kiváló minőségben, igényesen, magas színvonalon, figyelembe véve az összes technikai szempontot, biztonsági előírást, trendet.

Cégünk dinamikusan fejlődik, ezért vált szükségessé az energetikai fejlesztése, hogy a fémmegmunkáláshoz szükséges villamosenergia felhasználásunkat minél nagyobb arányban megújuló energia által megtermelt villamos energiával váltsuk ki.

A projekt keretében beszerelésre és beüzemelésre került egy 42 kWa napelemes rendszer, 2 db inverterrel és 112 db JA Solar 375 napelem panellel.

A projekt hozzájárul hosszú távú fejlődésünkhöz, munkahelyeink megtartásához, bővítéséhez. A projekt célja, hogy a piaci igényekhez igazodva tovább emeljük szolgáltatásaink minőségét, ezáltal erősítve gazdasági pozíciónkat. A fejlesztésnek köszönhetően megtarthatjuk jelenlegi ügyfeleinket, illetve jelentős mértékben bővíthetjük ügyfélkörünket.

 

A Sikeresen megvalósult a Napelemes rendszer telepítése a Titan-Metal Kft. érsekcsanádi telephelyén bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Indul a GINOP Plusz program: milliárdos támogatás a munkakörülmények javítására

Szeptember 1-jétől elstartol a GINOP Plusz „Munkakörülmények fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt, amelynek első állomása a Dél-Alföld. A kezdeményezés célja, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) korszerű munkavédelmi eszközökhöz és biztonságosabb munkahelyi körülményekhez jussanak állami támogatással.

Mit támogat a program?

A konstrukció keretében a cégek védőeszközök, jelzőberendezések és a munkakörnyezet modernizálását szolgáló berendezések beszerzésére igényelhetnek támogatást. A cél egyértelmű: csökkenteni a munkahelyi balesetek és megbetegedések számát, valamint javítani a munkavállalók biztonságát és egészségét.

Mennyi pénzre pályázhatnak a cégek?

A program teljes keretösszege 2 milliárd forint. A támogatás intenzitása 100 százalékos, vagyis a vállalkozásoknak nem kell önerőt biztosítaniuk. Egy projekt minimum 500 ezer, maximum 20 millió forint támogatást kaphat.

• Munkavállalónként legfeljebb 1 millió forint,
• eszközönként maximum 2 millió forint igényelhető.

Kiemelten a hátrányos helyzetű térségek kapnak segítséget

A teljes összeg 65 százaléka kifejezetten az ország leginkább hátrányos helyzetű régióiban – Észak-Magyarországon, az Észak- és Dél-Alföldön, valamint a Dél-Dunántúlon – működő vállalkozásoknak áll rendelkezésre.

Mikor és hogyan lehet jelentkezni?

• Dél-Alföld: már 2025. szeptember 1-jétől benyújthatók a támogatási kérelmek a vármegyei kormányhivatalokon keresztül.
• Országos indulás: szeptember 15-től az összes többi régióban is pályázhatnak a kkv-k.

A nyertes vállalkozásoknak a támogatási szerződés aláírását követően hat hónapjuk lesz a fejlesztések megvalósítására. A részletes feltételek és a kapcsolódó ügyfélszolgálati információk a munka.hu
oldalon találhatók.

Mit nyerhetnek a cégek?

A program nemcsak a dolgozók biztonságát növeli, hanem a cégek versenyképességét is. Korszerűbb eszközökkel és biztonságosabb munkakörnyezettel csökkenthetők a kieső munkaórák, a balesetekből fakadó költségek, miközben javulhat a munkavállalói elégedettség is. – áll a vali.hu közleményében

A Ingyen pénz a cégeknek: akár 20 millió forint munkavédelmi fejlesztésre! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Hiába vágynak a magyarok vállalkozásra, mégis egyre kevesebben alapítanak céget

A vágy megvan, a megvalósítás elmarad

A magyarok többsége továbbra is pozitívan tekint a vállalkozói létre: vonzó karrierútnak tartják, és sokan látják benne a kitörési lehetőséget. A valóságban azonban kevesebben vágnak bele ténylegesen. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben drasztikusan csökkent a hazai vállalkozói aktivitás: a korábbi 9,9%-ról 6,7%-ra esett vissza azok aránya, akik már elindították vállalkozásukat.

Érdekesség, hogy a vállalkozásindítási szándék önmagában nem csökkent, vagyis sokan álmodnak cégről, de kevesen váltják tettekre. Egyre több az olyan próbálkozás is, amely néhány hónapon belül megszűnik.

Nemzetközi kitekintés: sereghajtók lettünk Európában

A Global Entrepreneurship Monitor (GEM) kutatás szerint Magyarország az európai középmezőny végére került. A korai szakaszban lévő vállalkozások aránya nálunk jóval alacsonyabb, mint a magas jövedelmű országokban vagy az EU-átlagban.

• Magyar adat: 6,7%
• GEM országok átlaga: 13,2%
• Magas jövedelmű országok átlaga: 11,6%

Az uniós összevetésben a 18 tagország közül csak Lengyelország, Románia, Görögország és Ausztria mutatott nálunk is gyengébb eredményt.

Miért nem vágnak bele a magyarok?

A legfőbb okok között szerepel:

• A kudarc miatti félelem – a magyarok 42%-át tartja vissza ez a gondolat.
• Hiányos tudás – mindössze a lakosság 35,8%-a érzi úgy, hogy elég tudással rendelkezik egy vállalkozás beindításához.
• Nehéz indulás – folyamatosan csökken azok aránya, akik szerint egyszerű vállalkozást indítani (2024-ben már csak 43,2%).

Érdekes viszont, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy a közeljövőben jó lehetőségek nyílnak (32,3%).

Mi motiválja a vállalkozókat?

A kutatás szerint változás figyelhető meg a motivációk terén.

• Egyre fontosabb a hatás elérése: a korai vállalkozók kétharmada (68,6%) azért alapít céget, hogy valami maradandót hozzon létre.
• Kevésbé fontos az anyagi biztonság: bár sokakat még mindig a megélhetés motivál, ennek súlya történelmi mélypontra esett.

Milyen a hazai vállalkozói környezet?

A szakértői értékelés alapján Magyarország vállalkozási ökoszisztémája közepesnek mondható.

• NECI index: 4,5 a 10 fokozatú skálán (alig marad el a globális átlagtól).
• Pozitívumok: a piacra lépés egyre könnyebb, a felsőoktatásban javul a vállalkozásoktatás.
• Negatívumok: a közoktatásban alig tanítanak vállalkozói ismereteket (2,5 pont), az adó- és bürokratikus környezet pedig sokaknak nehézséget jelent.

Digitális lemaradás: miért nem használják a magyar cégek az AI-t?

A GEM 2024-es kutatás új témaként vizsgálta a digitális technológiák elterjedését.

• A magyar vállalkozók sokkal kevésbé tartják fontosnak a webshopokat vagy a mesterséges intelligencia használatát.
• A bejáratott cégek különösen lemaradtak: feleannyira látják jelentősnek az AI-t, mint a nemzetközi átlag.
• Jó hír viszont, hogy az olyan digitális eszközökben, mint a felhőszolgáltatás, adatelemzés vagy ügyfélkapcsolat-kezelés, nem maradunk el a világ élvonalától.

Nagy az akarat, kevés a siker

A magyarok szívesen vállalkoznának, de a tényleges vállalkozásindítás és a hosszú távú fennmaradás aránya jóval alacsonyabb a kívánatosnál. Az okok között szerepel a tudáshiány, a félelem a kudarctól, valamint a digitális eszközök alacsony használata. Ha ezekben sikerülne előrelépni, sokkal több vállalkozói álom válhatna valóra. – áll a BGE közleményében.

A Meglepő kutatás: ezért nem lesznek a magyarokból sikeres vállalkozók bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Gigabites hálózat, 5G bővülés, erős pénzügyi mutatók

Így teljesített a Magyar Telekom 2025 második negyedévében: tovább nőtt az adatforgalom – a Telekom ingyen elérhetővé tette a leggyorsabb hálózatait nyárra. A Magyar Telekom folytatja nagyszabású hálózatfejlesztését: 2025 második negyedévében a vállalat országosan már 3,9 millió gigabites elérési pontot kínál ügyfeleinek. A kültéri 5G-lefedettség is ugrásszerűen nőtt: egy év alatt 23 százalékpontos növekedéssel elérte a 86%-ot. Az ügyfelek egyre több adatot használnak: az átlagos havi mobil adatforgalom 16 GB-ra nőtt, ami 20%-os növekedés 2024 azonos időszakához képest. A nyári hónapokra válaszul a Telekom ingyenessé tette gigabites vezetékes és 5G mobilhálózatát.

Pénzügyileg is jól teljesített a vállalat

A Telekom bevétele 2025 második negyedévében 241,3 milliárd forint volt – ez az előző év azonos időszakához képest lényegében változatlan. Az EBITDA AL 13,1%-kal nőtt, elérve a 101,5 milliárd forintot, míg a módosított nettó eredmény 27%-kal nőtt, 55,9 milliárd forintra. A jó eredmények mögött a növekvő adatforgalom mellett egyszeri, profitot növelő tételek is állnak, mint például a ViDaNet és ingatlanértékesítések nyeresége.

Néhány kulcsfontosságú mutató

• Mobil bevételek: 1,8%-os növekedés, 143,2 milliárd forint
• Vezetékes bevételek: kis mértékű csökkenés, 76,5 milliárd forint
• RI/IT bevételek: 6,8%-os csökkenés, 21,5 milliárd forint
• Bruttó fedezet: 1,6%-os növekedés, 153,9 milliárd forint
• Közvetett költségek: 18%-os csökkenés, 44,5 milliárd forint

Erős operatív teljesítmény és költséghatékonyság

Az RI/IT szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek, a követelések értékvesztése, valamint a távközlési adó egyaránt csökkentek. A távközlési pótadó 2025. januári megszűnése 9,1 milliárd forinttal javította az eredményeket. Az EBITDA az előző évhez képest 12,6%-kal, 109,3 milliárd forintra nőtt. A nettó pénzügyi veszteség is csökkent, 5,6 milliárd forintra, köszönhetően a hitelállomány csökkenésének és az alacsonyabb kamatkörnyezetnek.

A Telekom emelte év végi célkitűzéseit

A kiemelkedő eredmények hatására a Magyar Telekom módosította éves pénzügyi várakozásait. Az EBITDA AL várhatóan eléri az előző célkitűzés felső határát, míg a módosított nettó eredmény és a szabad cash flow az év végére meghaladja majd a 200 milliárd forintot.

Rékasi Tibor vezérigazgató szerint

„2025 második negyedévében jelentős előrelépést tettünk stratégiai célunk elérése felé, hogy egyre több ügyfelünk számára biztosítsuk a gigabites élményt mind vezetékes, mind mobil hálózatainkon.”

„Tovább bővítettük optikai hálózatunk lefedettségét és fejlesztéseket hajtottunk végre mobilhálózatunkon is – növeltük kapacitását és elértük, hogy lakosságszám-arányos 5G lefedettségünk elérje a 86%-ot. Ezek a hálózati infrastruktúra fejlesztések továbbra is alapvető fontosságúak a növekedés biztosításához és ahhoz, hogy minél több ügyfél igényeinek meg tudjunk felelni. Hogy ügyfeleink megtapasztalhassák kiváló hálózataink nyújtotta előnyöket, a nyári hónapokra ingyenesen elérhetővé tettük számukra mind gigabites vezetékes, mind pedig 5G hálózatunkat. Konzisztens működési teljesítményünk egyértelműen megmutatkozik negyedéves pénzügyi eredményeinkben. Továbbra is erős profitnövekedést értünk el, az EBITDA AL éves összehasonlításban 13,1%-kal, módosított nettó eredmény pedig 27%-kal nőtt. Ezek az eredmények lehetővé teszik, hogy felfelé módosítsuk éves célkitűzésünket: jelenlegi várakozásaink szerint az EBITDA AL értéke 2025-ben eléri majd a korábban meghatározott célkitűzésünkben szereplő tartomány felső határát. A módosított nettó eredmény és a szabad cash flow pedig előre láthatóan legalább 200 milliárd forintot tesz majd ki az idei évben.”

A Ingyen netet ad a Telekom – Mutatjuk, miért bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Lakásárak az egekben: Ma már 5-6 autóba kerül egy lakás!

Tíz évvel ezelőtt még egy lakás és egy autó közötti árkülönbség nem volt egetverő, ma viszont álom maradhat a saját otthon. Mára annyira elszálltak a lakásárak, hogy egy átlagos budapesti 60 nm-es lakás árából 5-6 vadonatúj középkategóriás autót is lehetne venni. A helyzet drámai: a lakhatás lett az új luxus.

2015-ben még csak 3-4 autót „kellett volna feláldozni” egy lakásra, ma viszont már legalább 6-ra van szükség. A budapesti használt lakások átlagos nm-ára 1,2-1,3 millió forint közé emelkedett, így egy közepes méretű ingatlan már 70-80 millió forintba kerül. Eközben egy új autó 10-13 millió között mozog.

A Duna House vezető elemzője, Szegő Péter szerint mára egy lakás értéke több mint tizenháromszorosa lehet egy autóénak, miközben ez az arány 10 éve még „csak” tízszeres volt. A változás nem véletlen: az ingatlanárak rakétaként lőttek ki, míg az autóék lassabban, vagy egyes esetekben egyáltalán nem nőttek.

Ennek oka többek között:

• az állami támogatások (CSOK, babaváró),
• a kedvező hitelezési környezet 2015-2021 között,
• a befektetői vásárlások felfutása,
• az építőipari kapacitáshiány.

Ezzel szemben az autópiacot inkább visszavetette a chiphiány, a háborús gazdasági hatások és az elektromos autók irányába történő kötelező átállás.

A fiatal családok számára ez azt jelenti: vagy lakást vesznek, vagy autót, de a kettő egyre ritkábban fér bele. Az ingatlan mára nemcsak a biztonság, hanem a gazdagság mércéje is lett.

A Lakás vagy autó? Magyar családok ezrei döntenek naponta bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egy friss kutatás szerint egyre több magyar használ mobilalkalmazást, amikor külföldi utazás előtt devizát vált. A 18 és 69 év közötti magyar bankhasználók átlagosan 453 ezer forintot szánnak nyaralásra, és a többség még mindig inkább eseti jelleggel, közvetlenül az utazás előtt intézi a pénzváltást – többnyire saját bankszámláján keresztül.

A Gránit Bank kutatása szerint azonban egyre népszerűbb a mobilappos devizaváltás, főleg azok körében, akik középárfolyamon, rejtett díjak nélkül szeretnének pénzt váltani. Már a felhasználók 60%-a appon keresztül intézi a tranzakciót, és 46%-uk kifejezetten a középárfolyamos megoldásokat választja. Ez azért is előnyös, mert így csökkenthetők az utazás költségei.

Sokan akkor váltanak, amikor éppen szükségük van rá, de már a felhasználók fele figyeli az árfolyamokat valamilyen app vagy weboldal segítségével. Az online devizaváltás biztonságosságáról a legtöbben pozitívan nyilatkoztak.

A bank szerint a trend világos: egyre többen váltanak inkább saját bankjuknál, mert gyakran jobb árfolyamot kapnak, mint a különféle fintech appokban. A Gránit Bank adatai szerint a nyári szezon eleje óta hónapról hónapra 20–30%-kal nő a mobilalkalmazásukon keresztül devizát váltók száma.

A kutatásból az is kiderült: ha az emberek tudatosabban figyelnék az árfolyamokat, és előre terveznének, jelentős összegeket spórolhatnának meg a nyaralások során.

A Külföldre mész? Ezzel a trükkel tízezreket spórolhatsz a pénzváltáson! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Újra hódíthatnak a panelek – fiatalok ezrei csaphatnak le a kedvezményes lakásokra!

A magyar lakáspiac legújabb szenzációját nem luxusvillák vagy belvárosi loftok hozzák, hanem a jó öreg panellakások! Az Otthon Start Program hatására valódi panelboom küszöbén állhatunk – különösen azok körében, akik most vásárolnának életük első otthonát.

A szakértők szerint a kedvezményes hitel lehetőségeivel ma már szinte csak pár ezer forint választja el egymástól az albérletet és a saját lakás tulajdonlását. A kérdés tehát nem az, hogy érdemes-e venni – hanem az, hogy mikor csapsz le rá!

Fiatalok tömegei célozhatják meg a panelek világát

A 18–35 éves korosztály egyre tudatosabban keresi az olcsóbb, mégis praktikus megoldásokat – és a számok magukért beszélnek. Az elmúlt 5 évben Budapesten minden negyedik fiatal panellakást választott, a megyeszékhelyeken pedig már közel minden harmadik vásárlás panelre esett.

„A panelek átlagosan 26%-kal olcsóbbak, mint a hasonló állapotú téglalakások – nem véletlen tehát, hogy első lakásnak sokan ezt választják. Ha ehhez még a kedvező hitelek is társulnak, az albérletek gyakorlatilag versenyképtelenné válnak” – nyilatkozta Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője.

Bérlés vagy saját lakás? Megdöbbentő számok

Egy 53 négyzetméteres budapesti panellakás ára jelenleg átlagosan 59 millió forint – ez 9 milliós önerővel és Otthon Start hitellel havonta 237 ezer forint törlesztőrészletet jelent. Ez már most 8 ezer forinttal kevesebb, mint amit albérletre fizetnél ugyanezért a lakásért!

A XVIII. kerületben ennél is olcsóbb a helyzet: 51,6 millió forintból már panelt vehetsz, a törlesztő pedig 220 ezer forint, ami majdnem 20 ezerrel kevesebb, mint a bérleti díj. Sőt, a helyi kínálat már a debreceni árakkal vetekszik – ahol a bérleti díjak viszont szintén elérhetik a 212 ezret.

Kedvező városok, ahol még jobb üzlet a panel

• Pécs: 42 millió forintos árral már be lehet szállni
• Miskolc: 26 millióból lehet panelt venni, a törlesztőrészlet itt csak 111 ezer, míg a bérleti díj 129 ezer forint

Miért lehet hosszú távon is nyerő a panel?

Az alacsonyabb ár miatt a panel mindig kelendő – ezért könnyen eladható vagy kiadható. Vagyis nemcsak első otthonnak ideális, hanem akár befektetésként is komoly biztonságot nyújthat.

Ráadásul jó a közlekedés, minden szolgáltatás a közelben, és a legtöbb ilyen lakás jól frekventált környéken található. A panel tehát újra trendivé válhat – sőt, talán sosem volt ennyire okos döntés! – áll az ingatlan.com elemzésében.

A Havi 8 ezerrel olcsóbb, mint az albérlet – ezért robbanhat be a panelpiac bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

BME–ELTE: Új biztonsági rés az Ethereum kriptovalutában!

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az ELTE kutatóinak közös tanulmánya a világ egyik legnívósabb informatikai konferenciájára, az ACM CCS-re került elfogadásra, ahol például az évtized egyik kiemelt témája lehet. Ilyen magas presztízsű fórumra magyaroktól számára évente csak néhány publikáció jut be.

Mi a probléma? Mi ez a sebezhetőség?

Az Ethereum 2.0 rendszere a RANDAO elosztott véletlenszám-generátort használja, hogy kiválassza a hálózat validátorát. Bár energiahatékonyabb, mint a Bitcoin, korábban is gyanús volt már, hogy sérülékeny lehet.

A BME–ELTE csapat munkája most igazolta:
„…a jelenlegi Ethereum-protokollban használt algoritmus kritikus mértékben manipulálható” – írják a tanulmányban.
Ez azt jelenti, hogy akár a blokkok kiválasztását döntő véletlenszám procedúrák is kihasználhatók lehetnek gazdasági előnyök szerzésére.

Hogyan lehet manipulálni?

A kutatás feltárta az úgynevezett “forking + selfish mixing” technikát: ha valaki blokkok sorrendjét és feltárását manipulálja, jelentősen megnövelheti az esélyét annak, hogy ő legyen a következő validátor. Így bőven kifizetődő lehet egy ilyen támadás.

A tanulmány alapján:

„Forking the RANDAO: Manipulating Ethereum’s Distributed Randomness Beacon” címmel mutatják be, hogy ez a sebezhetőség nem elméleti, hanem igazolt – és létezik rá potenciális protokollfrissítés, amely ezt orvosolhatja .

Mit mond az ipar?

Az Ethereum Foundation 2025-ös jelentése is felhívja a figyelmet hasonló biztonsági problémákra. Emellett más kutatók, például Princeton tudósai is tanulmányozták a manipuláció lehetőségeit, bizonyítva, hogy ha valaki az epoch végén kontrollálja a validátorokat, akár 99,5% sikert is elérhet a kiválasztásban.

Mi lesz a következő lépés?

• A tanulmány rövidesen megjelenik a CCS konferencián (Tajpej, október), ahol az előadók között van Simon Vilmos és társai.
• Felmerült több technikai megoldás – például a Shamir Secret Sharing vagy threshold-alapú algoritmusok – amelyek hosszabb távon segíthetnek megszüntetni a sebezhetőséget

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A Meghekkelték az Ethereumot? Magyar kutatók rátaláltak egy kritikus hibára! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.